A gyűrűsfarkú lemurok Madagaszkár szigetén őshonosak, afrikai dékeleten. Levelező erdőkben, tövises erdőkben és sűrű esőerdőkben élnek, mozogva a fák között és a földön, társadalmi csordákban.
Ezek a lemurok jellegzetes vokális kifejezéseikért ismertek, amik közé tartozik:
- Dörgés: Rövid, alacsony hangú hangok, gyakran a domináns egyénektől társadalmi interakciók közben.
- Csiripelés: Magas, madárszerű hívások rövid távolságú kommunikációra és csoport koordinációra.
- Fújás: Hangos, tiszta hangok, messze hallatszanak, riasztás és területtulajdonos védelmére.
- Sikoly: Feszítő hangok, amikor a lemur veszélyben van vagy szorong.
- Dörögés: Finom, elégedett hangok az anyák kölykök pielegése vagy pihenő lemurok esetén.
- Kattogás: Rövid, heves hangok üdvözléskor és társadalmi hierarchia kialakításakor.
Minden hang specifikus információt hordoz, segítve a csoport kohézióját, a ragadozók elkerülését és a környezetben való orientációt.