Mi a göte?
A göbék a békák utódai, bár a kifejezést gyakran a salamandrák és molnarak ifjúságára is alkalmazzák. Így a fogalom lényegében az összes göte-szerű kis organização magában foglalja. A göbék általában vízben élnek, amíg ki nem növekednek a lábak, utána mind a szárazon, mind a vízben élnek.
Béka göbék anatómiaja
A göbék az érett békák és röpkék előtagjai. Farokuk van az úszáshoz – ez lehet nagy, kerek vagy szálszerű, de soha nem tartalmaz csontot vagy उपaszkot, mert később elpusztul. A fej gömbölyű, a hátsó rész vastagabb (ez lesz a teste), az előre keskenyebb. A száj kis nyílás, apró fogakkal, amikkel merev ételt (detritusz, algák) rágcsálnak.
Történeti megjegyzések
A göbék fosszíliái a felső miocén rétegekben lettek felfedezve, biofilmekben és szénfilmként megmaradt csontvázak formájában. Ez azt jelenti, hogy a békák már akkor léteztek. Ma a göbéket bioengineeringgel módosítják szennyezett víz detektálására: zöldre fényelnek kék LED fény hatására, a fluoreszcencia intenzitása mutatja a szennyezés mértékét.
Különleges fajok
Néhány fajnál a szájban barbok (macskahal-szerű érzékelők) vannak, pl. az Aglossal Xenopus esetében. A Megalophrys montana göteiben a száj csatornás, amivel a víztartó felülethez rögzítenek magukat. Vannak mindennövő és kannibális göbék is (pl. újí skorpiós röpke, New Mexico). Különleges a átlátszó göbék fajai (maláj és indiai Engystomatid fajok, Callula és Microhyla nemzetségek).
Fejlődési szakaszok
Kihullás után a göbék a hasuk bizonyos részével ragadnak magukat a növényekhez, mízelve a conceive zsákját. Egy hét–tíz nap múlva szabadon úsznak, apró növényeket/algákat evén. Kilenc héten belül többségnek látszanak a hátsó lábak, a fej kinyúlik, a farok rövidebb. A születéstől számítva három hónap végére a göte "froglet" (kisbéka) válik.
Ragadozók
A göbéknek sok ragadozója van: halak, nagyobb békák, molnarak, csigák, madarak, kígyók, vörös rakok. Az élőlánc alján állnak, bármelyik nagyobb ragadozó ételévé válhatnak.