Folyókhoz kötődő emlősök
Bár sok emlős él a folyók közelében, viszonylag kevés olyan, ami igazán „folyói emlős”, azaz az egész életét a folyóban tölti, és egyedileg alkalmazkodott ahhoz a környezethez. Íme néhány példa:
Rágcsálók
Kapibara (Hydrochoerus hydrochaeris): Ez a félvízi rágcsáló a legnagyobb élő rágcsáló, és Dél-Amerikában található. Kiváló úszók, és sok időt töltenek folyókban, tavakban és lápokban. Nem teljesen vízi, de a túlélésük szorosan köti a vízhöz.
Rágcsálóevők
Vidra (Lutra spp.): Több vidrafaj, beleértve a folyóvidrát, világon szerte a folyókban él. Ezek a szikra, félvízi kunófélék kiváló úszók és búvárók, akik elsősorban halakat és más vízi állatokat esznek.
Tengeri vidra (Enhydra lutris): Bár ezeket gyakran „tengeri” vidrának hívják, szorosan rokonok a folyóvidrákkal, és néha folyókban is előfordulnak. Különösen az óceánban való élethez alkalmazkodtak.
Ceták
Folyóidelfinek (Platanistidae és Iniidae): Több folyói delfinfaj lakik a délamerikai, ázsiai és afrikai folyókban. Ezek a delfinek az édesvizes környezethez alkalmazkodtak, korlátozott látással, és gyakran egyedi alkalmazkodásokkal rendelkeznek, mint a hosszú, vékony orr és az echolokációs képesség.
Egyéb
Manatík (Trichechidae): Ezek a nagy növényevő emlősök folyókban, torkolatban és partvidéki területeken találhatók Amerikában. Lassan mozognak, és szorosan a vízi növényzetre támaszkodnak az ételükért.
Kacsorrú (Ornithorhynchus anatinus): Ez az egyedi tojást tenni emlős Kelet-Ausztráliában található. Bár nem kizárólag folyói emlős, elsősorban folyókban és patakokban található, ahol hüllőket és vízi rovarokat eszik.
Fontos megjegyezni: Bár egyes emlősök, mint a hódok és a flodník, gyakran társítják a folyókhoz, nem tekintik őket igazi folyói emlősöknek. Félvíziak, és jelentős időt töltenek a szárazföldön, a folyókra támaszkodva különböző tevékenységekhez, mint a gátépítés (hódok) vagy a hűtődés (flodník).