Egy guba élete
A gubák, más néven poriferánok, a Porifera törzshez tartoznak. Ezt az állatfajtát úgy vélik, a kora precambrium korszak végére, ~500 millió évvel ezelőtt nyúlnak vissza, ma ~5000 faj létezik, akik többsége sótvizben él.
Pórusok
A gubák testén pórusok vannak, amin keresztül a víz beáramlik, oxigént és ételt hozva. A víz a hulladékanyagok (pl. szén-dioxid) kielejtésére is szolgál.
Anatómia
A guba teste két sejt rétegből és egy gél rétegből áll, támogató tüskével vagy rugalmas vázanyaggal. A gubák gerinc nélküliek, nem rendelkeznek szövetekkel, szervekkel vagy idegrendszerrel. Hajszálszerű cillik is vannak, amelyek vizet szívnak be a pórusokon keresztül. A legtöbb guba teste úgy van felépítve, hogy felnőttkoruk 내내 egy helyben maradnak. Kisebb gubák ~1 évig élnek, nagyobbak 7-20 év között.
Étrend
A gubák legfőképp apró szerves anyagokat és planktonokat esznek, amelyek a víben úsznak. Szűrőevők: a vizet használják these ételcsillapítására, specific sejtbe, a choanocytákba.
Ragadozók
A gubák gyakran más állatok menedékhelyeként vagy ételként szolgálnak. Néhány gubafevő: gerinctelenek, mint a tengeri teknősök, csillaghalak és gubacsiga.
Szexuális szaporodás
Sok guba hermafrodita, és lehet nőstény vagy hím szerepet vállalni. Szaporodáskor a spermát egy guba a vízbe ejteti, egy másik guba a choanocytákba gyűjti. A keletkező lárva a vízbe kerül, és ciliakkal mozog.
Asexuális szaporodás
Néhány guba assexuális: a testükről lehulló csirák áramlatok által másik helyre kerülnek, és a szülő klónjává nőnek.