Cigánypipó kigyó (Sistrurus catenatus) Michiganban

Leírás és felismerés

A cigánypipó (eastern massasauga) Michigan egyetlen mérgező kigyója. Közepes méretű: 45–76 cm hosszú, vastag testű. Szürkebarna alapszínnel, a hátán és oldalaiban sötétebb,ilta alakú foltok futnak végig. A feje széles, háromszög alakú, a szemei macskaszemű (függőleges pupilla) – ez a viperák jellemzője. A farok végén lévő csengő (rattle) a fiataloknál sárga, öregedéssel szürkéssárgává válik.

Elterjedés és élőhely

Michigan alsó félszigetén, nedves élőhelyeken (lápok, mártás talajok, sűrű aljnövényzet) előfordul leggyakrabban, de a populáció csökken. Kívülről New York-ból Iowa-ig és Indiana középső részéig terjed el. Télen egyedül vagy kis csoportokban téli alvásba (brumációba) vonul.

Élelmiszer és vadászmód

Leselkedő ragadozó: tekeregve várja a predate, majd villámgyorsan megharap, és injektál egy erős neurotoxint. Főleg kicsi emlősöket (rókák, egerek), de kis reptílikat, fiókákat és hüllőket is elfogyaszt. A cigánypipó a pipók legkisebb fajtája, mérge gyengébb, mint a nagyobb fajtáknak, de az emberi harapások orvosi kezelést igényelnek.

Életciklus és szaporodás

A párosodási időszak május–június (időjárástól függően április–szeptember). A tojások a nõstényben fejlőnek, és a tenyészítés előtt vagy azonnal utána kikelnek. Egy sulyban 3–19 újszülött születik, 15–23 cm hosszúak. A kiskigyók születés után azonnal önállóak. Vadon 14 évig élhetnek.

Védelem és biztonság

A faj „speciális aggályokat keltő” kategóriába tartozik Michiganban, jogi védettséggel rendelkezik. Ha találkozol vele, hagyd békén – nem támad, ha nem éri zaklatást. Harapás esetén azonnal orvosi segítséget kérj.