Juhászat – ősi foglalkozás ma is él
Százmillió juh legel a világ gazdaságaiban: tágas báránynhús, meleg gyapjú, ízletes sajtok (feta, romano, ricotta). A többség nagyüzemben él, de ezer kisgazdaság is élvezi a saját csordáját, hagyományos módszerekkel: friss fű, juhász kutya.
Ki tart juhokat
Elsősorban húsért és gyapjúért, de van tejtermék piack is Európában/Mediterránon. A profit többsége a bárányok eladásából. A globális piacot Ausztrália és Új-Zéland dominálja, Kínának a legtöbb juha van: 128,5 millió fej. Az USA-ban Texas és California vezet, de az összes állattenyésztési profit <1%-a a juhászatból.
A juh év
Tenyésztés ősszel, utána bent a télen, széna, kinti mozgatás. Nyírás tavaszi bárányozás előtt (kivéve a Katahdin, ami magától lehullatja a gyapjúját). A anyák általában maguk szülnek, 2–3 bárányat. Tavaszi fű növekedésével legelni mennek. A legtöbb bárány 1 év előtt eladásra kerül, a legjobb marad a csordában.
Juhászkutyák
A juhvezéreltés ma is kutyákkal történik. Néha quad/teherautó, de azok nem tudnak kommunikálni a csordával mint a kutya. Már nem kell vásárra hajtani a juhokat – teherautók szállítják. Másik kutyatípus: őrző kutya, borjútól felnevelt, kötődik, védelmezi. Feladata: ragadozók elriaszása.
Legelés
A legtöbb juh ma is hagyományos legeléssel nevelkedik. Fű, borgulya, forbok (széleslevelű, virágzó növény). USA-ban gyakran bérelnek közterületet legelésre. Nedves éghajlatban gazdagabb legelő -> bárány, szárazban minőségi gyapjú. Széna/tárolt növények téli táplálékként, gabona kiegészítéssel.