Leírás
A sárgaszemű pingvin (Megadyptes antipodes) egy nagy faj, amelynek saját nemzetsége van a pingvin családban. A kis pingvin (Eudyptula minor) kívül ez az egyetlen faj, ami nem oszt meg nemzetséget más pingvinekkel. A madár ősnyelvű neve „hoiho”, ami a maoriban „zajos kiáltó”-t jelent.
Megjelenés
A sárgaszemű pingvin a negyedik legnagyobb pingvinfaj. kb. 60 cm magas, és legfeljebb 6 kg. Vékony testalkattal, 주로 fekete-fehér tollazattal rendelkezik. A szemek körül sárga tollak, a fej hát felé futva, arany korona hatást keltnek. A hím és a tojó szinte azonos megjelenésű és méretű, de a himeknek kissé nagyobb fejjük és lábujjuk van. A tudomány szorosan vizsgálja, mert valószínűleg az egyik legöregebb pingvinfaj a létezésben.
Élőhely és elterjedés
A sárgaszemű pingvin a legritkább pingvinfaj, és csak néhány területen fordul elő. A madarak a Új-Zéland déli szigetén, a Stewart-szigeten, valamint az Auckland- és Campbell-szigeteken fészkelnek. Az élőhelyük szokatlan a pingvineknél: az erdőkben fészkelnek a partoktól távol, elszigetelődve más egyedektől, és a legkevésbé társadalmas pingvinfaj. A fészkek általában egy fa lábánál vagy egy elhullott fának hátterében épülnek.
Táplálék és elődök
Minden pingvin gibi az óceánban vadászik, ügyes úszással fogva a prédát vízen alul. Főleg halakat eszik, kedveli a vörös kabeljaut, kék kabeljaut, ahurut és ópál halat. A faj vízen belülről (fókák, cápa) és vízen kívülről (vadmacskák, hörcsögök, hermelinek, kutyák) is fenyegetett a fészkelő helyeken.
Életciklus
A sárgaszemű pingvin élethosszig párba áll, addig, amíg az egyik meghal vagy a párzás kudarcot vall. A párzás május körül kezdődik, a fészeképítés augusztusban. A párzás után a tojó kb. 12 nappal 2 tojást tesz. A fészkek elszigeteltek más pingvintől, gyakran nagy távolságra. A kincselés 39–51 napig tart, a szülők felváltva. A kikelés után egy szülő 6 hétig marad a kiskölykökkel, a másik vadászik. A kiskölyök általában február közepén hagyják el a fészket. Átlagéletkor 20 év a vadon.