Bevezetés
A fecskék (Tachycineta bicolor) vándorló dallamárdák, amelyek fülnek és szemnek egyaránt gyönyörűek. Az éneke vidám, trilláló, majdnem csiripelős hang, kellemes a hallásra. A hím madarak fényes tollazata tavasznyugaton kellemes látványt nyújt. Nagy mennyiségű rovar fogyasztása a kertészeknek is jó.
Azonosítás
A fecske kis dallamár, hasadt farkkal. A hím fentről kékeszöld, alul fehér. A tojók barnaeszöldek fehér aloldallal. A kiskacsák szürkék hátul kék nélkül. Néha barna sáv fut a mellkasukon vagy nyakukon. Szárnyfesztávuk kb. 25 cm (10 hüvelyk).
Élőhely
A fecskék változatos helyeken és éghajlatokban élnek. Nagy fák présence-t preferálnak, és csak nagy fával borított területeken fészkelnek. Közeli vízt forrást is preferálnak: folyó, tó, mocsár vagy tó. Fészekdobozokban is élnek.
Étrend
A fecskék étrendje szinte kizárólag bogarak és rovarok. Ezért preferálnak a közeli vízt: a víz felett hin-hér repülve fogják a rovarokat a szájukkal. Kis részben magvak és bogyók is esznek, ha elérhetők. De a tápanyagok túlnyomó többsége a repülő rovarokból származik: szitakötők, szúnyogok, lepkek.
Területek
A fecskéknek nagy vándorlási és élési területe van. Az egész Észak-Amerika kontinentjén előfordulnak. Északi régiókban – Alaszkában, Kanadában és Mississippi egyes részeig – fészkelnek és tenyésztenek. Nem tűrik a hideg teleket az északi legszélesebb régiókban, és délebre vándorolnak Mexikóba és túl. Tavasszal visszatérnek a severnyi tenyésztési területekre.
Vonzás
Könnyen vonzhat fecskéket az otthonba vagy a kertbe. Egy fészekdoboz faon vagy magas oszlopon. A közeli nagy fák növelik az esélyt. Közelebbről víztforrás, kis tó vagy nagy madárkád is ösztönzi őket. Mivel vándorlók, ha egyszer fészkelnek az udvarban, sok évig visszatérnek ugyanoda.