Bevezetés
A teknősök kupolás hüllők, amelyek vízen és szárazon is élhetnek: óvók, folyók, erdők, szíkségek és sivatagok lakói. Először a triász korban jelentek meg, kb. 240–250 millió évvel ezelőtt. Mindennivók vagy húsévők: növényeket, gyümölcsöket és/vagy kis állatokat (rovarok, csigák, férgek) esznek.
1. Szaporodás
- A babatekhnős szexuális szaporodással keletkezik: a hím teknős spermája termékenyíti meg a nőstény petesejteit. Sok tengeriteknős nőstény több hímmel is párosul, és a spermát későbbre tárolja. A nőstények 1–200 tojást feszítenek egy szárazföldi fészekbe, amit beleteszenek. Ezt követően nem gondozzák a tojásokat.
2. Inkubációs időszak
- A tojások kikelése általában 2–3 hónapig tart. A homok hőmérséklete határozza meg a nemet: melegebbben nőstények, hidegebben hímesek születnek. Ebben az időszakban a tojások kockázatnak vannak kitéve a ragadozók (mosómedvék, rókák) számára. A teknőstojások kemény kéregükkel 그래도 jól élnek védelem nélkül.
3. Kikelés és ifjú teknősök
- A kikelő babáknak (hatchlingek) a típusuktól függően általában a vizekbe sietnek. Tengeriteknősök életük 대부분 partvízi táplálkozóterületeken töltik. Szárazföldi teknősök elrejtőzik a szárazon vagy a földben (hidegebb éghajlatban), míg a forró, száraz vidékeken a kupolájukban keresnek védelmet a nap ellen.
4. Elérés és szexuális érettség
- A teknősök először gyorsan növekednek, majd a tempó lelassul. 5–20 év telhet el, mire szaporodásra képessé válnak. Vízben élő fajok (pl. tengeriteknősök) akár 20–50 évig sem szaporodnak. Szárazföldi teknősök (pl. sivatagi teknős) általában 15–20 évkor érik el.
5. Életszakasz és halálozás
- A teknősök általában 30–60 évig élnek, a fajta szerint változóan. Egyes óriásteknősök (pl. Galápagos-szigeteki óriásteknős) akár 100 év felett is élhetnek.