A sósvíz hatása a magok kelésére a fajta és a sókoncentráció szerint változik. Általánosságban a sósvíz mind pozitív, mind negatív hatással lehet a kelésre.
Pozitív hatások:
- Priming (előkészítés): Egyes esetekben a sósvíz priming agentként működhet, javítva a kelést. Kontrollált stressz hatására metabolikus folyamatokat indít el, feloldva a mag pihenőállapotát. Gyorsabb, egyenletesebb kelés következik be kedvező feltételek között.
- Vízfelvétel szabályozása: A sósvíz befolyásolhatja a magok vízfelvételét. Oszmotikus hatás: a só oszmotikus potenciálkülönbséget teremt, víz a magba áramlik az egyensúly érdekében.
Negatív hatások:
- Gátlás: Magas sókoncentráció gátolja a kelést. Az oszmotikus stressz csökkenti a vízfelvételt, megakadályozza az emésztést és a kelést.
- Mérgezés: Túlzott só sejtanyagokat károsít, gátolja a metabolizmust, ami a keléshez kell.
- Tápanyagfelvétel akadályozása: Magas sószint akadályozza az alapvető tápanyagok bejutását a magba. Még ha kel is, ağı विकासát rontja.
Fontos: a hatás függ a faj sóteretlentől. Halófita növények (sótűrő) alkalmazkodtak a sós környezethez, kelés és növekedés során is. Nem halófíták (glikofíták) érzékenyek a sóstresszre, csökkent keléssel és növekedéssel.
Tehát a sósvíz hatásának értékelésekor a konkrét fajta és a sókoncentráció figyelembevétele elengedhetetlen.