A saola az egyik legveszélyeztetettebb nagy emlős a világon, kevesebb mint 100 egyedet becsülnek meg. A természetvédők több stratégiát követnek a faj védelmére:
Élhelyvédelem: Védett erdőket és védelmi területeket hoztak létre az Annamit-hegységben, ahol a saola elsősorban előfordul. Ezek a területek az erdőirtás, a vadászat és más káros emberi tevékenységek megelőzését célozzák.
Furtolás-ellenes intézkedések: A hatóságok és a természetvédelmi szervezetek szigorú járőrözései elrettentik a furtolókat és csökkentik az illegális vadászatot. Kameracsapdák és monitorozó rendszerek segítenek a furtolás észlelésében és megelőzésében.
Fogságban tartási tenyésztési programok: A vietnámi Saola Védelmi Központ, 2011-ben alapítva, vezeti a fogságban tartási tenyésztési erőfeszítéseket a célkitűzéssel, hogy életképes populációt hozzanak létre, amit végül visszatelepítenek a vadon.
Kutatás és monitorozás: A kutatók rendszeres felméréseket végeznek a saola viselkedésének, ökológiájának és populáció-dinamikájának tanulmányozására, ami segít irányítani a védelmi stratégiákat.
Közvélemény tudatossága: A természetvédelmi csoportok és helyi közösségek tájékoztatják a közönséget a saola kritikális státuszáról a támogatás és pénzügyi források mobilizálása érdekében.
Nemzetközi együttműködés: Mivel a saola Vietnám és Laos határterületein él, mindkét ország kormányzatai és szervezetei koordinált védelmi stratégiákon dolgoznak együtt.
Ezek az erőfeszítések a saola élhelyének védelmét, a furtolás elleni küzdelemet és a populáció növelését célozzák. Azonban a korlátozott információk, a távoli élhely és a fennmaradó fenyegetések miatt a védelem kihívást jelent. A természetvédők, kormányzatok és helyi közösségek folyamatos együttműködése elengedhetetlen a saola jövőjéhez.