A máj funkciói az élő sertésben

Fő funkciók

A máj és funkcióit hepatikus rendszernek nevezik (görög hepar = máj). Az élő sertésnek a mája szükséges a tápanyagok emésztéséhez és anyacseréhez. Az anyacseré a molekulák átalakítása testnek használható formára. Mérgeknél a máj bontja le a mérgező molekulat kevésbé károsakra, a felesleges anyagokat a vizeletben kiüríti.

Rendszerszintű szerepek

Az élő sertésben a máj működik az emésztőrendszerben és a limfrendszerben: fehérjeszintézis, mérgező és hormon bontás, vitamintárolás, vörösvérsejtek és véralkotó elemek termelése.

Elhelyezkedés

A máj a sertésben a hasárnyék mögött, a hasüregben helyezkedik el, az emésztőrendszerrel a májsap-csőkkel, az epehólyaggal és a tizenkivagyoncsővel (duodenum) kapcsolódva. Vérellátás: 75% a vénás rendszerből, közvetlenül a bélből (porta vena).

Anatómiai jellegzetességek

A sertés mája négy fő lobusból áll a toxinek és tápanyagok vérből szűrésére: jobb, bal, farok (caudate) és négyszögletes (quadrate). Epecsővek kötik a lobuszokat az epehólyaghoz, ahol a felesleges epe tárolódik.

Paraziták hatása

Az Ascaris suum (sertés tekercsférge) májfertőzése gyakori, valamint más paraziták (pl. láncférgek) okozta ciszták. Ezek csökkenthetik a máj hatékonyságát, de a máj képes normálisan működni még kis egészséges szövet esetén is.

Megjegyzés: A máj regenerációs képessége rendkívül nagy, de a krónikus parazita terhelés hosszú távon káros.