Ambrose Bierce novellájában az órák és óramutatók a时间的无情流逝, a szubjektív idődilatáció és a fogolytartók hatalma a kitélt ember felett szimbolizálják. Peyton Farquhar órájára való rögzülése dramatikus ironiát és pszichológiai feszültséget teremt, ahogy az idő érzéke megváltozik a kivégzés előtt.
A belső és külső idő kontraszta alátámasztja a történet halhatatlanság és illúzió témáit.