Az angyalhalak, mint minden hal, a zsiróikon keresztül légznek. A zsirók lélegzőszerv, amelyek kinyerik az oxigént a vízből. Az angyalhalaknak négy pár zsiróik van, a fej két oldalán. Minden zsiró vékony, tollas szálakból áll, amik kicsi érsejtekkel vannak borítva. Amikor a víz áthalad a zsirókon, az oxigén diffúzióval bekerül az érsejtekbe, és a vérkeringéssel eljut a test minden részére. A szén-dioxid, a sejtlégzés termékenydánya, a vérből a vízbe távozik.
Az angyalhalak több alkalmazkodással maximalizálják a zsiróik hatékonyságát. Nagy zsirófelületük van, ami több oxigén kinyerését teszi lehetővé. Magas szívverésük van, ami gyorsan szivattyúzza a vert a zsirókon. És vékony, rugalmas testük segíti a könnyű úszást, csökkentve az úszásra fordított energiát.
Az angyalhalak képesek levegőzni is, de csak szorult helyzetben teszik. Ha levegőben van, száguld a levegőért, sőt kiugrhat a vízből. Ez azért van, mert a zsiróik nem olyan hatékonyak levegőből oxigént kinyerni, mint vízből.