A cápák nemesen szaporodnak, himek és nősztjek párosodnak. A hím cápáknak van clasper (szárnyúszó-módosítás), amivel a párosítás során a spermat adja át a nősztjének. A nősztje cápáknak egy vagy két méhük van, ahol a termékenyített petéket hordozzák.
A legtöbb cápa faj petétes (ovipar), azaz petéket tesznek, amiből a fiatal cápák kikelnek. Egyes fajak élőszülők (vivipar), azaz élőlényt szülnek. Az élőszülők esetén az embriók az anya méhében fejlődnek, és plazenta vagy más struktúrán keresztül kapják a táplálékot.
Szaporodási folyamat
- Udvarlás: A him úszkál a nősztje körül, mutatja az úszóit és testét, és megharaphatja az úszóit vagy testét a párosítás stimulálása érdekében.
- Párosítás: A nősztje az óceán fenekére fekszik, kiterjeszti az úszóit. A him melléje áll, és beleteszi a clasper-t a kloákájába, hogy a spermat a méhbe juttassa.
- Terhesség: Petétes cápáknál a termékenyített peték hetekig vagy hónapokig fejlődnek a nősztjen belsejében, mielőtt leteszi őket. Élőszülők esetén hónapokig vagy éveketig fejlődnek a születés előtt.
- Születés: Petétes cápák petéi kikelnek, ha készen állnak. Élőszülők élőlényt szülnek, amik kicsik és tehetetlenek, de gyorsan nőnek.
A cápák általában 10 év körül érik el a nemi érettságot, bár ez fajonként változik. Általában néhány évenként párosodnak, az utódok száma nagyban változik.
A cápák fontos ragadozók az óceánban, és létfontosságú szerepet játszanak az élelmiszer-láncban más állatok populációinak szabályozásával. Kereskedelmileg is fogják húsuk, bőrük és farkukért.