Hogyan alkalmazkodott a gepárd az élőhelyéhez?

Sebesség és testszerkezet

Hosszú, vékony test, kis fej, hosszú farok – stabilitás és egyensúly nagy sebességnél.

Izogerinc-alkalmazkodások

Erős izmok, rugalmas ízületek. Előtlépők tartják a testet a gyorsulásnál, hátsólábak nagy lépteket tesznek.

Nem bevonható körmök

Kétszeres körmök (semi-retractile) = szúrópatkók. Talajra tapadnak, segítik a gyorsulást, kanyarítást, hirtelen iránytváltozást.

Kiváló látás

Nappali vadászatra 특化. Távolról látja a prédát, hosszújtott pupilla = mélységérzékelés, éles látás.

Nagy orrnyílások és tüdőkapacitás

Sprint alatt gyors oxigénbevitel, izmok ellátása.

Termoréguláció és szőrzet

Pöttyös szőrzet = kamouflázs szíksíkon. Vékony szőrzet = hatásos hűtés futás közben.

Hosszú farok = irányító

Izmos, rudder-szerű: stabilitás, egyensúly heves kanyarokban.

Csendes, párolgós labhegyek

Szemes talppadok: szokásos lépéshang elnyomása, közeledés hallatszik nélkül.

Ezek az alkalmazkodások teszik a gepárdhat hatékony ragadóvá az afrikai szíksíkokon, savannákon és félpuszta területeken.