A bivik és bizonfajok számosfajta élőhelyet foglalnak el a földrajzi elterjedésüknek megfelelően.
- Africa bivik: Szub-szaharáni Afrika; szittyák, gyepen, erdőkben, erdősödőkben, árvízi terepeken, hegyekben víz közelében.
- Amerikai bizon: Észak-Amerika; történelmileg hatalmas gyepen és szittyákon, ma védett rezervátumokban és parkokban.
- Ázsiai vízibika: Ázsia; meleg, párás vizes élőhelyek, lapok, rizsföldek, folyómedrék.
- Afrikai erdőbika: Közép- és Nyugat-Afrika; sűrű síksági és hegyi erdei.
- Szigetbika (Lowland Anoa): Sulawesi, Indonézia; vizes források közelében lévő síksági erdei.
A védelmi erőfeszítések ezeknek az élőhelyeknek a megőrzésére és az erőforrások fenntartására összpontosítanak az egészséges populációk érdekében.
Bivik/bizonok (Bovinae: Bubalus, Syncerus, Bison) faj-specifikus élőhely-igények:
Fajok és élőhelyek
- Afrika búffalo (Syncerus caffer): Szub-szaharáni Afrika – savanna, nyílt erdő, árvíz, hegy (4000 m-ig), vizenként 15–20 km távolságra. Csordák 100–1000+ egyed.
- Amerikai bizon (Bison bison): Észak-Amerika – kori terjedés: nagy-síkság (Great Plains), ma: Yellowstone, Badlands, privát farmok, Nemzeti Parkok. Nyílt füvesítők.
- Ázsiai vízibika (Bubalus bubalis – vadon: B. arnee): Indiad, Nepál, Bhután, Thaiföld, Kambodzsa – iszapos vizes élőhelyek, rizsföldek, folyópartok, 0–1000 m. Vízbe mártás esszenciális.
- Afrika erdőbúffalo (Syncerus caffer nanus): Közép-Afrika (Kongó-medence, Gabon, Kamerun) – sűrű trópusi esőerdő, alacsony léptékű csoportok.
- Szigeti anoa (Bubalus depressicornis – lowland anoa): Szulavesi, Indonézia – alacsony erdők, vizes források közelében, kritikusan veszélyeztetett.
Védelmi kihívások
Élőhely-fragmentáció, vadászat, genetikai elszigetelés (bízik), klimaváltozás (vízhiány). Védett területek, ökológiai koridorok, közösségi őrző programok a megoldások.