A tevek többféle fizikai, viselkedési és társadalmi alkalmazkodással rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik a sivatagi környezetben való kiváló boldogulást.
Fiziológiai alkalmazkodások
- Puppok: Zsírszövet tároló, energiaforrás éhínség alatt.
- Vízmegőrzés: Hosszú ideig maradhatnak ivás nélkül, és nagy mennyiséget igynak egyszerre.
- Vastag szőrzet: Szigetel a kiterjedő hő és hideg ellen.
- Hosszú lábak és széles lábtalpak: Segítenek a homokon való járásban és a magas növényzet elérésében, eloszlatva a súrlódást.
Viselkedési alkalmazkodások
- Fejlődnek a sivatagi növények széles skáláját, beleértve néhány más állatok számára mérgezőt.
- Csökkentik a vizelet és széklet termelődését, és visszaszívják a tüdőikből a vizet a nedvesség megtartása érdekében.
- Pihennek az árnyékban a legmelegebb órákban, éjszaka aktívabbak.
Társadalmi alkalmazkodások
- A tevek csordákban élnek, ami védelmet nyújt a ragadozóktól, és erőforrások megosztását teszi lehetővé.
- Kommunikálnak hangokkal, testtartással és szagjelzéssel.
A tevek évszázadok óta kulturálisan is jelentősnek bizonyultak: szállítás, étel, ruházat a sivatagi régiókban.