A holt állat bomlásának ideje rendkívül változó, több tényezőtől függ:
1. Állat mérete
A nagyobb állatok általában hosszabb ideig bomlanak, mert több testtömegük és nagyobb sűrűségű csontjaik vannak. Pl. egy nagy bálna holt testedje akár hónapokig vagy éveket is igénybe vehet.
2. Környezet
A hőmérséklet, páratartalom és a paasztevők jelenléte nagyban befolyásolja a bomlást. Meleg és párás környezetben a bomlás gyorsabb a mikroorganizmusok aktivitása miatt. Paasztevők (rigók, kojotok, rovarok) is felgyorsítják a bomlást az elhullott maradványok fogyasztásával és darabolásával.
3. Temetés vagy kitéve hagyás
Ha az állat temetett, a bomlás lassabb, mint kitéve hagyott esetben. A temetés bizonyos védelmet nyújt a paasztevők ellen és csökkenti a környezeti tényezők hatását.
4. Nedvesség jelenléte
A nedvesség elengedhetetlen a bomláshoz. Száraz környezetben lassabb a bomlás a vízzel szegény mikroorganizmusok miatt.
5. Állat fajtája
Különböző fajok eltérő bomlási sebességgel rendelkeznek a testszerkezet és specifikus szövetek miatt. Pl. magas zsírtartalmú állatok (disznók) lassabban bomlanak, mint a soványabbak.
Átlagos bomlási időtartamok különböző környezetekben:
- Trópusi/usztrópusi éghajlat: kisállatok (madarak, rágcsálók) hetek-hónapok, nagyállatok (szarvasok, medvék) hónapok-év.
- Mérsékelt éghajlat: lassabb a hűvösebb hőmérséklet miatt. Kisállatok: hónapok-év, nagyállatok: év以上.
- Hideg/sarki éghajlat: rendkívül lassú. Kisállatok: év vagy több, nagyállatok: évtizedekig vagy századokig maradhatnak fagyva.
Ezek az időtartamok becslések, a valós bomlási sebesség jelentősen eltérhet a konkrét körülményektől és feltételektől függően.