A pingvinok rendszertani helye
Bár a pingvinok nem repülnek, madaraknak minősülnek. Viták vannak arról, 16 vagy 17 faj létezik-e. Hat általánosan elfogadott nemzetség (genus) különbözteti meg őket: Eudyptes, Chrysolophus, Pygoscelis, Spheniscus, Megadyptes, Eudyptula, Aptenodytes. Pingvinokat etelnek, olajat, bőrt, tojást, halélelmiszerként használnak.
Közös jellegzetek
Rövid, időálló tollak, módosított „szárnyak” (úszólábak). Melegvérek. Himek és nőstények egy-egy funkcionális ivarral (egy hüvely vagy egy petesejt). Tojást tennek. Északi féltekén csak állatkertekben élnek. Kevesek szeretik a kezelést, harapnak. Nincs külső fül (tollak fedik). Nincsenek fogak, de a csőrrel törik ki a tojást kikeléskor. Fogaszerű farokok a szájban segítik a lenyelést. Felnőttek rejtgetve etetik a fiókákat.
Eudyptes / Chrysolophus – Makaróni és királypingvin
A makaróni pingvin a leggyakoribb. A szakértők vitatják a királypingvin al faj / külön faj státuszát. Tollpuskák magasabban az orron. Két tojás: A-tojás (első, ritkán túlél) és B-tojás (nagyobb, utóbbi).
Pygoscelis – Adélie, antisztrápos és gentoo pingvin
Óriási kolóniákban párosodnak. Magasabb al-antarktiszi és antarktiszi régiókban élnek.
Spheniscus – Afrikai, Galapagos, Humboldt, Magellán pingvin
Felnőttként fekete csíkok, kopasz fejbőr. Erős, kagylós csőr. Évtelen tenyésztés (más fajoktól eltérően). Trópusi éghajlatok: Galapagos-szigetek, Dél-Amerika, Afrika.
Megadyptes – Sárgaszemű pingvin
Csak Dél Új-Zélandon. Partközelben vadásznak, nem vándorolnak. Rejtett fészkek a társai elől.
Eudyptula – Kis pingvin
Legkisebb faj, egyetlen éjszakai aktivitású. Vízszintes testtartás.
Aptenodytes – Császár és király pingvin
Legnagyobb pingvinok, a legmélyebbre merülnek. Egy tojás, nem építenek fészkét. Császárpingvinok az egyetlen, a magas Antarktiszon élő faj.