A madárvér és az emlős vér több szempontból is eltér:
1. Magasvörös vérsejtek: A madarak vörös vérsejtjei magot tartalmaznak, míg az emlősök magvak (enukleált). A mag jelenléte lehetővé teszi a hemoglobin, a szénszállító fehérje szintézisét az egész élettartam alatt.
2. Vörös vérsejtek alakja: A madarak vörös vérsejtei ovális vagy elliptikus alakúak, az emlősök saját tipikusan ketthátú (diszk alakú). Ez az alakkülönbség befolyásolja az oxigén-kötéshez rendelkezésre álló felületet és a véráramlási dinamikát.
3. Hemoglobin szerkezet: A madárvér hemoglobinja más szerkezetű, mint az emlősökén. A madarak hemoglobinja nagyobb affinitással rendelkezik az oxigén iránt, lehetővé téve a hatékonyabb oxigén-felvételt nagyobb magasságokban.
4. Hematokrit érték: A hematokrit a vörös vérsejtek százalékos arányát jelenti a vérvolumenben. A madaraknál általában magasabb, mint az emlősöknél, azaz nagyobb vörös vérsejt-sűrűség, több oxigén-szállítási kapacitás.
5. Leukocita típusok: A madaraknak másfajta fehér vérsejtei (leukociták) vannak, mint az emlősöknek. Például heterofilok a neutrofilok helyett, trombociták a thrombociták helyett, amelyek hasonló funkciót látnak el, de eltérő morfológiával.
6. Vérplazma fehérje-összetétel: A plazma fehérjék, beleértve az immunglobulineket és más immunválaszból felelős fehérjék összetétele eltérhet madaraknál és emlősöknél. Ez befolyásolhatja az immunrendszer képességét a patogénok felismerésére és válaszadására.
7. Anyagcsere-sebesség és légzés: A madarak magasabb anyagcsere-sebességgel és gyorsabb légzéssel rendelkeznek, mint ugyanolyan méretű emlősök. Ez befolyásolja az oxigén-igényt és a gázcserék hatékonyságát a légzőrendszerben, ami tükrözhető a vér összetételében és funkciójában.
Fontos megjegyezni, hogy eltérések lehetnek a különböző madár- és emlősfajok között, és további kutatások felfedezhetnek további különbségeket.