Orangután tüdő szerkezete
Az orangután tüdői hasonlítanak más emlősökhöz, beleértve az embereket. Két tüdőjük van, a mellkasüregben. A jobb tüdő nagyobb, három lobusból áll. A bal tüdő két lobusból.
A tüdők milliók kicsi levegőhólyagból, alveolákból épülnek fel. Ezek az alveolák keringőérel veszik körül, ami kicsi vérerek. Az oxigén a levegőből áthalad az alveolákon és a keringőéerekbe. A szén-dioxid a vérből az alveolákba kerül.
Orangután tüdő funkció
A tüdők felelősek a gázcserére: oxigén és szén-dioxid csere a test és környezet között. Amikor az orangután belégzik, a levegő az orr vagy száj áramlik a tüdőkbe. A levegő a trácheán (légcső) halad, ami a tüdőkhöz vezet. A tráchea két bronkuszra ágazik, ami a tüdőkbe vezet. A bronkusok tovább ágaznak kisebb és kisebb bronchiolákra.
A bronchiolák alveolákban végződnek, kicsi levegőhólyagokban. Az alveolák fala nagyon vékony, ami az oxigén és szén-dioxid áthaladását teszi lehetővé. Az oxigén a levegőből az alveolákon át a keringőéerekbe jut. A szén-dioxid a vérből az alveolákba kerül.
A vér ezután az oxigént a szívhez viszi, ami elosztja a testben. A szén-dioxid a tüdőkbe kerül, ahol kilehelik.
Orangután tüdőbetegségek
Az orangutánok érzékenyek néhány tüdőbetegségre, beleértve:
- Tüdőgyulladás (pneumonia): Baktériumok vagy vírusok okozta tüdőgyulladás.
- Brongitis: A bronkusok gyulladása, ami a levegőt a tüdőkbe viszi.
- Emfizéma: Az alveolák sérülése, ami nehéz légzést okoz.
- Tüdőrák: A tüdőben kezdődő rák.
Az orangután tüdőbetegségek komolyak és halálosak is lehetnek. Fontos lépéseket tenni a védelmükre: elkerülni a beteg állatokkal való kapcsolatot, egészséges étrendet és környezetet biztosítani.