A Vörös Gyémántcsengő Kígyó Ismertetése
A vörös gyémántcsengő kígyó (Crotalus ruber / Crotalus exsul) nagy, mérgező kígyó, Dél-Kaliforniától a Baja California felszigetének déli végéig él. Nevet a jellegzetes színezéstől és a hátsó mintázattól kapta.
Név Eredete
A San Diego Natural History Museum szerint: Crotalus exsul = görög „csengő” + latin „menekült/exil”. A holotípus (első leírási példány) Cedros-szigeten találták (Baja California partján). Régi név: Crotalus ruber (ruber = vörös), de چون azonos fajnak bizonyult, a ruber nevet elhagyták.
Megjelenés
Vörös, rózsaszín/barna árnyalatok. Fiatalok szürke, később vöröses. Gyémánt alakú foltok a farokig, ahol fekete-fehér gyürűk. Legnagyobb mért: 1,65 m (5 láb 5 col). Átlag: 0,6-1,3 m (2-4,5 láb), SD Museum szerint 1 m (3,5 láb) körül. „Méret és szépség lenyűgöző, főleg vadon” – SD Museum.
Hűséges Otthonukhoz
UC San Diego kutatói 1990-től rádióadókkal követték. Eredmény: életen át néhány mérföldet utaznak, mentális térképük van – ugyanaz a bokor/szikla. Téli közös gödörök: 7 hím/nőstény együtt, november-március között nem vadásznak, ritkán kijönnek.
Élet és Étrend
Tavasz: párosítás áprilisig. 5 hónap múlva szülés: 20-ig csibék, 28-35 cm (11-14 col). Étel: ragadozók (patkányok, földiszigetek), nyulak, madarak. Nyár éjszaka vadásznak. Fogságban 19 évig élnek.
Természetük
California Living Museum: „általában nem agresszív”. SD Museum: „nyugodtermészetű, de egyének változnak”. USGS: „mérgező; ne fogd, vagy extrém óvatosság!”.
Védelmi Státusz
Szövetségi és Kaliforniai „Special Concern” faj, de nincs mentési program. „Széleskörű negatív hozzáállás a kígyók iránt” – SD Museum.