A fosszilis üzemanyagok szén-molekulái az élelmiszerláncon keresztül jutnak a kaszálybalenákhoz. Amikor az emberek fosszilis üzemanyagokat égtenek (szén, olaj, földgáz), szén-dioxidot bocsátanak a légkörbe. Ezt a szén-dioxidot a növények elnyelik, amelyeket aztán az állatok esznek meg. Az állatok, amik enyik a növényeket, tovább adják a szén-molekulákat az állatoknak, amik őket eszik, és így tovább. Végül a fosszilis üzemanyagok szén-molekulái eljuthatnak az élelmiszerlánc tetejére, ahol a kaszálybalenák találhatók.
A kaszálybalenák csúcsragadozók, azaz az élelmiszerlánc tetején vannak, nincs természetes ragadozójuk. Tengeri emlősöket, halakat, és tengeri madarakat esznek. Amikor ezeket megeszik, a szén-molekulákat is elfogyasztják, amik a testükben tárolódtak. Ezek a szén-molekulák aztán a kaszálybalenák energiatermeléséhez és új szövetek építéséhez szolgálnak.
A szén-molekulák fosszilis üzemanyagoktól a kaszálybalenákig történő átadása a biomagnifikáció példája. Ez a folyamat, amiben a káros anyagok koncentrálódnak az organizmusok szövetéiben, ahogy feljebb mennek az élelmiszerláncon. A biomagnifikáció negatív hatással lehet az élelmiszerlánc tetején lévő organizmusok egészségére, beleértve a kaszálybalenákat.