Az éjszaka urai
Naplementétől bizonyos állatok indulnak vadászködni. Az éjszakai állatok elsősorban éjszaka aktívak, a sötetséget kihasználva a vadászhöz. Fejlett érzékszervük lehetővé teszi, hogy a nappali állatok számára láthatatlan vadat lássanak, halljanak és megszagoljanak. Az éjszakai alkalmazkodás okai çeşitesek, leggyakrabban a zsákmány megszerzése vagy – paradox módon – a ragadozók elkerülése a cél.
Ismerős éjszakai járőrök
Mosómedve (Procyon lotor)
Az Egyesült Államok elővárosi negyedeiben a leggyakrabban előforduló éjszakai állatok közé tartoznak. Rendkívül alkalmazkodóképesek és kíváncsiak, gyakran problémát okoznak, mert nem félnek az emberi szemétkonténerektől, amelyeket kamrájul használnak. 76 cm-ig nőnek, 9 kg-ig neheznek. Jellemző arcuk maszk-szerű rajzolata és a gyűrűzött farok. Sok más éjszakai állattal ellentétben a legfejlettebb érzékük a tapintás; a látásuk gyenge, sokkal kevésbé fontos, mint a szaglás, hallás és tapintás.
Amerikai zsákmalac (Didelphis virginiana)
Félelmek és egyedülélők, az éjszakai képességeiket a rejtett ételkeresésre és a ragadozók elkerülésére használják. Az egész Egyesült Államokban elterjedtek, gyakran ők okozzák az éjszakai zajokat, mikor padlásekbe bújnak fészkelni vagy szemétkonténereket billentgetnek. Bár a látásuk gyenge, rendkívül jól développé szaglásuk és hallásuk van. Kis, tömör testűek, a nyugati féltekén az egyetlen bejárt zsákmalac-faj.
Szürke róka (Urocyon cinereoargenteus)
Bár ritkábbán látni, mint más éjszakai ragadozókat, az Egyesült Államokban gyakori. Két kutya-szerű faj egyike, ami képes fára és épületekre mászni. Kis, ügyes, nappal gödörbe vonul, éjszaka vadászik. Macska-szerű függőleges pupillájuk van, mégis gyenge a látásuk; szaglásra és hallásra bíznak. Az emberi találkozások ritkák, de apró háziállatokra vadásznak, ha azokat éjszaka kint hagyják.
Hosszúfarokú menyét (Mustela frenata)
Az Egyesült Államok összefüggő területein előforduló egyedülélő, éjszakai ragadozók. Gyakran vidékeken laknak, néha kis gazdállomás-állatokra és háziállatokra vadásznak. Testük a nemjükre jellemző: hosszú, vékony, vörösesbarna szőrszínnel és fekete tippel ellátott farok. Területvédők, głównie szaglásukkal vadásznak, a fészkelő állatok járatait feltérképezve.