A csimpánz, vagy csimp, egy rendkívül intelligens és társadalmi priméta, őshonos Közép- és Nyugat-Afrika erdőiben és bozótos területein. Yakkbeli 98,8%-os DNS-egyeztetéssel az emberekkel, a csimpánzok a legközelebbi élő rokonaink.
Fizikai jellegzetességek
A csimpánzok nagy, izmos primáták hosszú karokkal és rövidebb lábakkal. A himek általában nagyobbak a nőstényeknél, 120–150 cm (4–5 láb) magasak, és 45–68 kg (100–150 font) súlyúak. Fekete szőr borítja a testüket, a arcuk barnás, és a fej tetején egy jellegzetes sötét folt van. Az ellenálló hüvelykujjuk precíz fogást tesz lehetővé, a kézük és lábujjaik mind a mászásra, mind a felfelé járásra vannak alkalmazkodva.
Viselkedés és Társadalmi Élet
A csimpánzok közösségekben élnek, amelyek pár egyedtől több százig terjedhetnek. Komplex társadalmi hierarchiákkal rendelkeznek, általában domináns öreg himek vezetik. A kommunikáció hangok, gesztusok és arcfejezések révén történik, és néhány csimpánz megtanulta a jelnyelvet. Mindennövőként gyümölcsöket, leveleket, magvakat, rovarakat és néha kis állatokat esznek. A csimpánzok eszközhasználatról, probléma megoldásról és csoporton belül továbbított kulturális viselkedésről is ismertek.
Élőhely és Védelmi Státusz
Élőhelyük a Közép- és Nyugat-Afrika esőerdei, bozótos területei és szíkek. Két ismert típus: a közönséges csimpánz és a bonobo. A csimpánzok veszélyeztetettnek minősülnek az élőhelyvesztés, a vadászat és az illegális vadkereskedelem miatt. A védelmi erőfeszítések célja az állományok és élőhelyek megőrzése a jövő generációk számára.