A cápák halak, de nincsenek hím cápa halak. A cápák szexuálisan szaporodnak, de nincsenek külön hím és nőstény nemek. Ehelyett hím és nőstény szaporodási szerveik vannak, és megváltoztathatják a nemüket a körülményektől függően. Ezt a folyamatot szekvenciális hermafroditizmusnak nevezik.
A legtöbb cápa faj gonochorisztikus, ami azt jelenti, hogy külön hím és nőstény egyedek vannak. Vannak azonban néhány cápa faj, amelyek hermafroditák, azaz mind a hím, mind a nőstény szaporodási szervekkel rendelkeznek. Ezen fajoknál az egyed nemét környezeti tényezők határozzák meg, mint például a vízhőmérséklet.
A gonochorisztikus cápa fajoknál a hímeknek van egy pár halekapocsa (claspers), ami a módosított hasúszónyak, amivel a szírvadékot a nősténybe juttatják a párosodáskor. A nőstényeknek van egy pár tojavezetékük (oviducts), ami a tojásokat a petékből a méhbe viszi.
A hermafrodita cápa fajoknál az egyedeknek mind halekapocsuk, mind tojavezetékük van. Az egyed nemét a halekapocsok és a tojavezeték mérete határozza meg. Ha a halekapocsok nagyobbak, az egyed hím. Ha a tojavezetékek nagyobbak, az egyed nőstény.
A szekvenciális hermafroditizmus egy szaporodási stratégia, ami lehetővé teszi a cápa populációk számára, hogy alkalmazkodjanak a változó környezeti feltételekhez. Például, ha egy populációban több hím van, néhány nőstény megváltoztathatja a nemét hímmá, hogy növelje a szaporodás esélyeit.