Tudományos név
Sturnus vulgaris
Általános leírás
A szarló (Sturnus vulgaris) egy közepes méretű, éneklőmadár (passerine) a szarlófélék (Sturnidae) családjából. Őshonos Euráziában, széles spektrumú élőhelyekben előfordul: nyílt vidéktől az városi területekig. A szarló társas faj, gyakran nagy csapdákat alkot, különösen télen.
Jelenés
A szarlók 20-23 cm hosszúak, 31-38 cm szárnyfesztávval. Sötét, fényes tollazatuk van, a fejön, nyakon és mellön bíboros fénnyel, a háton és szárnyakon zöldesebb árnyalattal. A farok rövid és négyszögletesen végződik, a szárnyak hosszúak és hegyesek.
Élelmiszer
A szarlók mindenevők: rovarok, gyümölcsök, magvak, kis gerincesek. Különösen szeretik a rovarokat, gyakran a talajban kutak larvak után.
Viselkedés
Rendkívül hangos madarak, hangjaikat "karcosnak" vagy "keménynek" jellemezzük. Területvédők, más madarakkal szemben is. Nagy csapdákat alkotnak, ezrek-milliók is lehetnek télen.
Szaporodás
Évente egy- kétszer feszelnek, a fészek faüregbe, épületekbe kerül, fűből, levelekből. A tojó 4-6 tojást tesz, amit mindkét szülő kel 12-14 napig. A fiókák 21-23 nap után repülnek ki.
Vándorlás
Vándorló madarak, a vándorlás mértéke régiónként változik. Néhol állandólakók, máshol délebre vonulnak télen. Nagy csapdákban vándorolnak, évről évre ugyanezen útvonalakon.
Védelmi státusz
Elterjedt, gyakori faj, nem veszélyeztetett. De nagy csapdáik zajszennyezést és növenyártralmakat okozhatnak.