A hideg éghajlatú állatok sok alkalmazkodást használnak a túléléshez:
- Vastag szőr vagy szigetelés: Befogja a testhőt, mint a jégmedvék.
- Csökkent felület: Töömör test és rövidebb végtagok minimalizálják a hőelvesztést, mint az arktikus rókánál.
- Téli alvás: Lassult anyagcsere energiát takarít meg a télen.
- Vándorlás: Melegebb területekre való vándorlás elkerüli a kegyetlen körülményeket.
- Viselkedési alkalmazkodások: Összehuddolás, barlangás és menedék keresése a hő megőrzésére.
- Fiziológiai alkalmazkodások: Magas anyagcsere vagy speciális keringés tartja fenn a maghőmérsékletet.
- Zsírtartályok: Tengerhám vagy zsírtartályok szigetelnek és energiát nyújtanak.
- Színváltozás: Szezonális fehér szőr a hóban való maskolódáshoz.
- Vérkeringés szabályozás: Megelőzi a végtagok fagyásfaját.
- Viselkedési termoreguláció: Napozás vagy aktivitásszint beállítása.
- Antifreeze fehérjék: Megakadályozzák a jegkristályok kialakulását a testfolyadékokban.
- Téli pihenőállapot: Lassult fejlődés rovaroknál és más kisállatoknál.
Ezek az alkalmazkodások lehetővé teszik az állatok kifogását a Föld leghidegebb élőhelyeinen.