Vadászat: A hím narhvalak hosszú fogát használják a vadászat során, különösen a grönlandi hekhal és más feneki halak után. Néhány tudós úgy véli, a fog segít a prédák lokalizálásában az óceán fenekén. Fog nélküli és fiatalabb narhvalak a felső vízi rétegekben lévő prédára támaszkodnak. A fog emellett különösen hasznos lehet télen, ha a halak a tömörödő jég alatti felszínen közelébe úsznak, esetleg segíthet a narhvalaknak átörni a jégen, hogy elérjék az ételt.
Verseny és dominancia: Mivel a legtöbb hím narhvalnak van foguk, szerepet játszanak a párkeresésben és a társadalmi dominanciában. Általában, minél hosszabb a fog, annál jobban tudja a hím megvédeni magát és a leendő párját. Amikor narhvalak találkoznak, fogjaikkal fenyegethetik egymást, de a tényleges beleteszés ritka, és inkább kardvíváshoz hasonlít mint harchoz. A fog erőt és hatalom jelzésének szolgál.
Környezet érzékelése: A narhval fogja számos idegvégződést tartalmaz, ami érzékelőként működik. Mint egy beépített radar, segít a narhvalnak észrevenni a víz hőmérsékletének, nyomásának és sűrűségének változásait, segítve a vadászatot, a navigációt és a veszélyek észlelését.
Párkeresés és mutatvány: A párosítási időben a fog vonzerővé válik. A himek prezentálják fogjaikat a tojóknak, és a nagyobb fogak növelik a párkeresés esélyeit. Gazdag idegvégződésekben, a fog rendkívül érzékeny, és a himek bodzítják a tojóknál a párkeresés során, hogy erőt és bizalmat építsenek.