Általában igen, az állatok, amelyek csak kevés tojást tesznek, hajlamosak a közeledben maradni, és gondoskodni róluk. Íme az okok:
* Korlátozott erőforrások: Kevesebb tojás = kevesebb utód. A szülőknek többet kell befektetniük minden egyes egyedbe a túlélés biztosítása érdekében.
* Növekedett sebezhetőség: Kevesebb utód esetén minden tojás vagy kikelő egyed jelentős részét képezi az állat szaporodási potenciáljának. A védelme kritikus.
* Szülői gondoskodás haszna: A fiatalok neveltetése magában foglalhatja az étel, a meleg, a ragadozók elleni védelmet, és az alapvető készségek tanítását. Ez növeli az esélyt a felnőttkor elérésére.
Példák:
* Madarak: Sok, kevés tojást tevő madár (mint sasok, bagolyok, sászolyok) ismert a szilárd szülői gondoskodásról. Kültik a tojásokat, hoznak ételt a kiskák, és védik őket.
* Hüllők: Egyes hüllők, mint a krokodilok és alligatorok, őrzik a fészküket és a kiskákat.
* Halak: Egyes halak, mint a ciklidek, aktívan védik a tojásaikat és a kiskákat.
Kivételek:
* Tengeri teknősök: Sok tojást tesznek, de elhagyják a homokban, hogy maguk kikeljenek.
* Egyes rovarok: Sok rovar nagy számban tesz tojást, és nem gondoskodik róluk.
Összefoglalva: Bár vannak kivételek, az állatok, amelyek kevés tojást tesznek, gyakran mutatatak erős szülői gondoskodást az utódok túlélésének növelése érdekében.