A mezőgazdasági területekről lefolyó műtrágya több kockázatot is jelent a környezetre és az emberi egészségre:
Vízszennyezés
A felesleges tápanyagok lefolyással kerülhetnek víztestekbe, eutrofizációt okozva. Ez túlzott algaterjedést és vízinövényi növekedést eredményez, kimerítve az oxigént, "haló zónákat" teremtve, ahol a tengeri élet nem tud túlélni.
Algavirágzás
Nitrogén és fószfort tartalmazó lefolyás káros algavirágzást (HAB) stimulál. Egyes HAB-ok toxineket termelnek, amelyek szennyezhetik az ivóvizet, bőrreizzet, légzési és idegrendszeri károsodást okozva embereknél és állatoknál.
Tápanyag-terhelés
A magas tápanyag-szint tápanyag-terhelést okoz, megzavarva a természetes ökoszisztémákat, ételláncokat, biodiverzitást és a vízi organizmusok egészségét.
Halhalál
A magas tápanyag-szint oxigén-hiányhoz vezet, halhalált okozva. A bomló algák fogyasztják az oxigént, hipoxiás viszonyokat teremtve, amelyek elfullasztják a halakat és más vízi életeket.
Korallzátony károsodás
A partvidékekre érkező lefolyás hozzájárul a korallzátonyok károsodásához. A felesleges tápanyagok algaterjedést ösztönöznek, amelyek eltömhetik a korallokat, fehérjedést és zátony-romboláshoz vezetve.
Földalatti vizek szennyeződése
A műtrágyákból származó nitrátok sivárgásthatnak a földalatti vizekbe, kockázatot jelentve az ivóvízre. Magas nitrát-szint "kék baba szindrómát" okozhat csecsemőkben, csökkentve a vér oxigénszállító képességét.
Emberi egészségügyi kockázatok
HAB-toxinokkal szennyezett tengeri húsok fogyasztása hasmenést, idegrendszeri zavarokat, légzési betegségeket okozhat az embereknél.
Levegőszennyezés
A nitrogén-alapú műtrágyák nitrogén-oxidokat szabadíthatnak fel a légkörbe, hozzájárulva a smog kialakulásához és légzési problémákhoz.
A gazdák enyhíthetik ezeket a kockázatokat precíziós gazdálkodással, tápanyag-gazdálkodással, előültetvénnyel, csökkent műtrágyázással, puffer övekkel, mocsarakkal a tápanyagok szűrésére.