Sok ok van arra, hogy néhány állat a világ különböző részein előfordul:
1. Történeti elterjedés és evolúció:
- Kontinens vándorlás: Miliók év folyamán a kontinensek elszakadtak, elválasztva az állatokat, amelyek egyszer egyetlen szárazföldön éltek. Például a bevallókatAustraliában és Dél-Amerikában közös őse van egy ősi superszíkón.
- Evolúciós alkalmazkodás: Elválasztva az állatok alkalmazkodtak az új környezetekhez, ami egyedi fajok kialakulásához vezetett különböző kontinenseken. Pingvinek a déli féltekben fejlődtek, miközben hasonló madarak, mint az alkok, az északi féltekben.
2. Vándorlás:
- Évszakos vándorlás: Sok faj hosszú távon vándorol étel vagy szaporodási feltételek követésében. Az arktikus terna ezrek kilométert tesz meg az Arktisz és az Antarktisz között.
- Történeti vándorlások: Néhány állat múltban vándorolt új területekre klímaváltozás vagy környezeti nyomás miatt.
3. Emberi beutatás:
- Célszerű beutatás: Az emberek beutattak állatokat mezőgazdaság, kártevő-ellenőrzés vagy háziállat céljából. Példák: nyulak Ausztráliában, zebra csigák a Nagy-tavakban.
- Véletlen beutatás: Az állatok bejuthatnak szállításon vagy turizmuson keresztül. A barna fáklya kígyó Guamon a véletlen beutatás klasszikus példája, pusztító következményekkel.
4. Klíma és földrajz:
- Klimatikus zónák: Az állatok specifikus klímához alkalmazkodtak. A jégmedvék az Arktiszban élnek a hideghez alkalmazkodással.
- Földrajzi akadályok: Hegyek, óceánok, sivatagok akadályozhatják a terjedést, így különböző fajok alakulnak ki különböző régiókban.
5. Biogeográfia:
- Biogeográfiai régiók: A Földet régiókra bontják megosztott evolúciós történetek és környezeti tényezők alapján, mindegyik egyedi fajkészlettel rendelkezik.
Fontos megjegyezni, hogy az állatok elterjedése egy összetett és dinamikus folyamat ezeknek a tényezőknek kombinációjából ered.