Nehéz egyértelműen megmondani, melyik csoportnak vannak a "legkomplexebb" állatai, mivel a komplexitást sokféleképpen mérhetjük. Íme a bontás:
A komplexitást különféle módon definiálhatjuk: Figyelembe vehetjük például:
Anatomiai komplexitás: Szerv, szervrendszer számuk és raffináltságuk.
Viselkedési komplexitás: Társadalmi struktúrák, kommunikációs módszerek, eszközhasználat, probléma megoldó képességek.
Fiziológiai komplexitás: Anyagcseréfolyamatok, immunrendszer, idegrendszer stb.
Genetikai komplexitás: Gének száma, génexpressziós szabályozás, és az összességbeli genetikai információ.
Különböző csoportok más területen kiválóak:
Gerinctesek: Ismertek komplex idegrendszerükről, bonyolult szervrendszereikről és változatos viselkedési repertóriumukról.
Fejetlábú molluskák (polip, tintahal): Rendkívüli intelligenciával, probléma megoldó képességekkel és nagy agyú, komplex idegrendszerrel rendelkeznek.
Szociális rovarok (hangyák, méhek): Komplex társadalmi struktúrákat, kommunikációs rendszereket és csodálatos kollektív intelligencia mutatók építenek ki.
Növények: Bár nem állatok, ők is komplex biokémiai útvonalakat, bonyolult környezeti válaszokat és specializált alkalmazkodásokat mutatnak.
Következtetés
Egyetlen csoport megjelölése a legkomplexebbnek helyett pontosabb azt felismerni, hogy a komplexitás egy spektrum az egész élet fáján. Minden csoport egyedi alkalmazkodásokkal és komplexitási formákkal evolved, hogy az ő specifikus környezetükben jól élhessenek.