Sok állat szaporodik hím nélkül, ezt a folyamatot partenogenezisnek nevezik. Íme néhány példa:
Gerinctelenek:
- Méhek: A királynő méhek termékenyített tojásokat rakhatnak, amelyekből darazsak és трутеньek fejlődnek, vagy termékenyítetlen tojásokat, amelyekből trutneyek fejlődnek.
- Hangyák: Néhány hangyafajban a királynő képes assexuális szaporodásra.
- Lábfélék (aphids): Ezek a rovarok assexuálisan szaporodnak tavasz és nyár alatt, önmaguk klónoit termelve.
- Kerekszájúak (rotifers): Ezek a mikroskopikus állatok assexuálisan szaporodnak partenogenezis útján.
- Vízibolhák: Ezek az apró rakoalkotók assexuálisan szaporodhatnak, különösen kedvező körülmények között.
- Néhány gyíkfaj: Néhány gyíkfaj, mint a csipesz gyík, kizárólag női és partenogenezis útján szaporodnak.
Gerinctűk:
- Komodó varanok: Bár általában szexuálisan szaporodnak, komodó varanok bizonyos körülmények között képesek a partenogenezisre.
- Néhány cápa: Néhány cápa faj, beleértve a kalmár fejet és a zebra cápa, már dokumentált partenogenetikus szaporodást fogságban.
- Néhány kígyó: Néhány kígyófaj, mint a boa constrictor, ismert a partenogenetikus szaporodásról.
Fontos megjegyezni, hogy a partenogenezis nem ugyanaz, mint a klónozás. Bár a partenogenetikus utódok genetikailag azonosak az anyjukkal, továbbra is van bizonyos szintű genetikai variáció a rekombináció és a mutációk miatt a fejlődési folyamat során.
A partenogenezis egy lenyűgöző jelenség az állatvilágban, bemutatva az élet szaporodásának sokrétű és alkalmazkodóképes módjait.