A Smilodon egy szablyafogú macskafélék nemzete, ami az Amerikai kontinensen élte azóźi Miocén és a késő Pleistocén korszakban, kb. 2,5 millió–10 000 évvel ezelőtt. Három faj ismert: Smilodon gracilis, Smilodon fatalis, Smilodon populator.
A Smilodon nagy, hatalommal bíró macska volt. A legnagyobb faj, a Smilodon populator, kb. 1,2 méter magas volt a vállnál, és akár 280 kg-ig nyomhatta a mérleget. Erősen felépített, rövid, izmos végtagokkal és hosszú farkkal. Szőrzete általában barna vagy vörösesbarna volt, néha sötét foltokkal vagy csíkokkal. Legjellemzőbb vonása az elhosszabbodott, kés-szerű felső fogai, akár 28 centiméter hosszúak, amikkel mély sebeket okozott.
A Smilodon csúcsragadozó volt, nagy emlősöket vadászett: mamutok, masztodonok, óriási szárazföldi békaemlősök és bizonok. Valószínűleg lesvadászolva vadászott, erősebb állkapocsával és fogai használatával. A Smilodon lehet, hogy társadalmi volt, 20 egyedig terjedő groupsokban élt. A kölykök vak és tehetetlenül születtek, de kb. két évkorra függetlenek lettek.
A Smilodon kb. 10 000 évvel ezelőtt halt ki a Pleistocén végétén, valószínűleg klímaváltozás, verseny és az ember vadászata kombinációja miatt.