Az állati fejlődés komplex folyamat, ami nagyban változik a fajok szerint, de legtöbb állat nagyobb esetben hasonló sorozatot követ a fogamzástól az érettségig.
Termékenyítés és korai osztódás
A fejlődés a termékenyítéssel kezdődik, amikor egy spermasejt egyesül egy tojással, zigótát alkotva. A zigóta majd cleavagen (fúrás) átesik, egy sor gyors sejtosztódáson, ami egy szilárd sejtgolyót alkot, a morulát. Ez a szerkezet később üressé válik, blastulát képezve.
Gasztruláció
A gasztruláció során a blastula három elsődleges kéregbe rendeződik. Az ektoderm a külső testemrétevvé válik, beleértve a bőrt és az idegrendszert. A mezoderm az izomokat, csontokat, vert és kötőszövetet alkotja. Az endoderm az emésztőrendszer belsejét, a tüdőket és más beli organokat fejlesztheti.
Organogenezis és növekedés
Az organogenezisban a kéregsíkok differentálódnak specifikus szövetekké és organokká, létrehozva az állat alapvető testtervét. Az organizmus ezután növekedési és differentálódási fázisba lép, növelve méretét és komplexitását, miközben a sejtek specializálódnak bizonyos funkciókra.
Metamorfózis és érettség
Néhány állat, beleértve sok rovarat és herpet, metamorfózison megy át – dramatikus testalak változáson. Végül az állat eléri a szullási érettséget, és képessé válik a szaporodásra, folytatva az életkört.
Példák fajok szerint
Az emlősök általában az anya méhében fejleszthetik, és fejlett stádiumban születnek. A madarak tojásokban fejleszthetik, a tarka táplálásával, a kikelők általában kevésbé fejlettiek az újszülött emlősöknél. A herpetek gyakran vízi hernyóként kezdenek, mint a béka hernyói, mielőtt feltölté válnak. A rovarok különálló hernyó és pupa stádiumon megynek át, mielőtt feltölté válnának.
Ez a modell leegyszerűsített. Az állati fejlődés rendkívül változatos, gének, környezet és szülői gondoskodás formálja.