A lúdak belejelesztése (imprinting)
Ez a jelenség belejelesztésnek (imprinting) hívják. Ez egy lenyűgöző folyamat, ahol a kislúdák (góslingek) megtanulják felismerni az anyjukat és a környezetükben lévő egyéb fontos alakokat.
Hogyan működik
- Kritikus időszak: Rövid, kritikus időszak van a kikelés után, amikor a góslingek rendkívül fogékonyak a belejelesztésre, általában néhány óráig tart.
- Az első objektum: Az első mozgó objektum, amit a gósling ebben a kritikus időszakban lát, az lesz a belejelesztés tárgya. Ez nem feltétlenül az anyjuk; lehet ember, kutya, sőt, láthatatlan objektum is.
- Követő viselkedés: Egyszer belejelesztve, a gósling követi a belejelesztett objektumot, védelemmel és irányítással.
- Társadalmi viselkedés elsajátítása: Ez a belejelesztési folyamat segít a góslingnek megtanulni a fontos társadalmi viselkedéseket a belejelesztett alakktól.
A klasszikus példa
A híres etológ, Konrad Lorenz demonstrálta a belejelesztést lúdaknál. Inkubátorban kikelte a góslingeket, és ő volt az első mozgó objektum, amit láttak. A góslingek belejelesztődtek rá, és követik őt, mintha anyjuk volna.
Amikor egy fiatal lúdacsoport a születés utáni első látványt figyeli, belejelesztődik rá. Ez azt jelenti, hogy megtanulják felismerni és követni azt az objektumot, mint védelmet és irányítást nyújtó forrást.