A lóhéja (Tyto alba) szokásai és viselkedése

1. Vadászat

A lóhéjak éjjeli ragadozó madarak, amelyek fagylalt egeret, vöcsököt és hermelinteket vadásznak a sötétségben. Kivételes hallásukkal helyiítik a prédát teljes sötétségben is.

2. Csendes repülés

A szárnyikontofák speciális, puha peremei lehetővé teszik a gyakorlatilag hangtalan repülést. Ez a csendesség lehetővé teszi, hogy a prédát meglepjék anélkül, hogy észrevenné.

3. Hangalapú orientáció (nem ekkolokáció)

Bár nem használnak ekkolokációt a denevérek módjára, a lóhéjak rendkívül fejlett hallórendszerrel rendelkeznek. Az aszimmetrikus arcdiszkok és az érzékeny fülek kombinációja lehetővé teszi a hangforrás pontos meghatározását.

4. Fészkelés és pihenőhelyek

Köntösökben, üreges fákban vagy mesteremberi épületekben fészkelnek. Gyakran térnek vissza évről évre ugyanoda. Nappal sűrű növényzetben vagy épületek részeit keresve pihennek.

5. Szaporodás

Monogámak, jellemzően élethosszig tartó párt alkotnak. Több petét feszítenek, a tojó peteket fészkeli, a hím pedig etetet.

6. Vokalizáció

Kipittogás, csittogás, szippantás – ezek a hangok a terület védelméhez, párkereséshez és kommunikációhoz szolgálnak.

7. Magányos természete

Általában egyedül vadásznak és élnek, de hideg időben közösségben pihenhetnek a védelem és a hőért.

8. Élelmiszerspektrum

Kis emlősök dominálnak, de madarak, rovarok, hüllők és amphibiák is előfordulnak. A prédát egészen lenyelik, a nem emészthető részeket (csont, szőr) kiürítik.

9. Alakulati alkalmazkodások

Hosszú lábak, hegyes karomok a prédázáshoz. Szemek előre nézve – kiváló binokuláris látás a sötétben.

10. Elterjedés és élőhely

Szeles skálán: gyep, mezőgazdasági terület, erdő, városi övezet. Nyílt tereket preferálnak elegendő borítékkel a rovárvadászathoz.