Nincs „leggyengébb érzék” – minden faj adaptálódott máshogy
A madarak diverzsek: repülhetetlenek, úszók, ragadozók, aszfaltgyűjtők. Érzékszervük koevolválódott az anatómiával. Nem létezik abszolút gyenge érzék – csak eltérő használat.
Érzékszervek diverzitása
1. Orr – a repülés miatt gyenge?
A legtöbb madár repül, fákon él -> szaglás a legkevésbé kifejlett. A szag a magasságig eléri -> szagcseppek elpárologtak. Repülés előtt jobban használták az orrat. De a földön élő fajok (pl. kivik) megőrizték: földi férfeket szaglásból megtalálják.
2. Látás – általában kiváló
Madarak = jó látás. „Sasszemű” metafora. Sasok, baglyok, sólymok = kiváló. Kivik = gyenge látás, de kompenzálja az orr. Flamingók = gyenge éjszakai látás, de jobban látnak sötétben az embereknél.
3. Hallás – sötétben vadásznak
Lódbagly (Tyto alba) TELJES sötétséget hallással vadászik. Ragadozó madaraknak a legélessebb hallásuk van. Sasok = leggyengébb hallás a ragadozók között -> nem vadászhatnak sötétben. Hang = kommunikáció is. 2022 Duke Egyetem: halláskárosodás -> nem használják a hívásukat.
4. Ízlés – kevésbé fontos
Ízlés kevésbé kritikus mint más állatoknál (ember). Látásvadászok -> vizuális stimuláció domináns. Látással döntenek: biztonságos/veszélyes étel. Mehék/darazsak kontrasztos csíkok -> figyelmeztetés: csípnek, rossz az ízük.
5. Tapintás – speciális adaptációk
Néhány faj mutat tapintásra épülő adaptációt. Vörösfarkú búzafészek (Bubalornis niger): hamis pénisz -> tapintás a párosodáskor. Tapint élményt érez. Tűznyakú kacsacsőr (Caprimulgus pectoralis): száj körüli borostyánok -> tapintás az etetésnél.