Miért sebezhető a kakapó (Strigops habroptila) a kihalásra?

A kockázatot növelő biológiai jellegzetességek

A kakapónak több belső kihívással kell szembenéznie. A szaporodási ráta a madárfajok között az alacsonyabbak közé tartozik: a tojók csak 1–2 tojást feszítenek 2–4 évente, és kb. a felük husa kel ki sikeresen. Ezt egy olyan élettartammal párosítva, ami elérheti a 90 évet, az egyedek évtizedekig kitévesek a fenyegetéseknek. Az éjszakai életmód könnyebb célponttá teszi őket az éjszakai ragadozók számára, míg a jellegzetes zöld tollazatuk kevés kamuflázst ad az erdős környezetben.

Környezeti nyomás

A kakapó őshonos erdős élőhelye Új-Zélandon nagy része agriculturalhasznosításra és fejlesztésre lett kiretve. Beállított ragadozók, mint macskák, kutyák, kuncák és patkányok vadásznak rájuk, és betegek, mint a madártuberkulózis és a chlamydia tovább fenyegetik az életüket.

Védelmi valóság

Együtt ez a biológiai és környezeti tényezők tették a kakapót a világ legsebezhetőbb madaráává. Csak kb. 200 egyed maradt meg, két kis szigeten Új-Zéland partvidékén.