Az Ornithorhynchus anatinus, ismertebb nevén kacsaorrú, Австралія keleti részein, beleértve Tasmaniát is, őshonos félvízi emlős. Az öt fennmaradt monotrem faj egyike – olyan emlősök, amelyek tojást tennek élőlény helyett.
Egyedi megjelenés
A kacsaorrú egyedi kinézetű: kacsa-szerű orra, úszólábai és hód-szerű faroka van.
Tojást tenő emlős
Monotremként tojást tesz. Két élő monotrem nemzetség egyike, a másik az echidna.
Elektro-recepció és a kacsa-szerű orr
Az orra lágy bőrrel van borítva és elektro-receptort tartalmaz. Ezekkel az érzékelőkkel detektálja a rovár, mint a garnérak és vízi gerincék hiánya által generált gyenge elektromos mezőket.
Vízi alkalmazkodások
Úszólábai az úszáshoz, hegyes körmei az előtlábon a folyóparti gödörök ásásához servizio. Sűrű, vízhagyatlan szőrök levegőt zárnak el és hígítják a hideg víztől.
Mérgező csontos szárnyék
A hím kacsaorrúk hegyes, mérgező csontos szárnyékkal rendelkeznek a hátsó lábakon, głównie a párzási időszakban használják. A mérge fájdalmas sebeket okoz, de az emberek számára nem tekintik halálosnak.
Szaporodás és korai élet
A tojók tojást tennek, jellemzően kettőt egy alkalommal, fűvel és füvel bélt gödörbe. A kikelés után a fiatalok, „puggle”-ek, a speciális tejtermelő mirigyek által a szőrökre szexretezett tejet ivják, mivel a kacsaorrúknak nincs melle.
Védelmi státusz
A Nemzetközi Természetvédelmi Unió „közel fenyegetettnek” minősíti a kacsaorrút az élőhelyelvesztés, a vízi szennyezés és az invázív fajok miatt. Védelmi programok futnak a populációk és élőhelyek megőrzésére.
Összességében a kacsaorrú egy kényszerítő teremtmény, amely bemutatja a Föld életformáinak hihetetlen változatosságát.