Tagként minősülő csontváz szerkezetek
A tagok (appendages) anatómiai szerkezetek, amelyek kinyúlnak a testből, és segítenek a lokomócióban, manipulációban vagy speciális funkciókban. A gerinceseknél több csontváz-szerkezet minősül tagként:
1. Végtagok (Karak és lábak)
A gerincesek végtagai módosított tagok a gyalogláshoz, futáshoz, másszáshoz, repüléshez, úszáshoz és más mozgáshoz. Csont ízek és izmokból állnak, együttműködve.
2. Szárnyak
A madaraknál és denevéreknél az előtagok szárnyakká alakulnak a repüléshez. A szárnyak csontváz-rácsból állnak, amit bőr, toll vagy membrán borít.
3. Úszószárnyak (Fins)
A vízi gerincesek, mint a halak, úszószárnyakkal (fins) rendelkeznek – végtag-szerű szerkezetek az úszáshoz. Az úszószárnyak csontot, sugárokat és kötőszövetet tartalmaznak, ami támaszt és szorítást ad.
4. Úszólábak (Flippers)
A tengeriemlősök, mint a bálnák, delfinek, fókák, tengeri oroszlánok, úszólábakkal (flippers) rendelkeznek – módosított elő- vagy háttagok, amelyek lapos, evezőszerűek az úszáshoz.
5. Ujjank (Digits)
Az ujjank (digits) az ujj- vagy lábujj-szerű szerkezetek a végtagok végén, falangekből állnak. Megfogás és manipulációs képességet adnak.
6. Meder- és mellkascelek (Pelvic and Pectoral Girdles)
Ezek a celek kötik a tagokat a tengelyi csontvázhoz. A mellkascele (pectoral girdle) támogatja az elöttageket, a medercele (pelvic girdle) a hátuljakat.
Az izmok, idegek és szövetek együttműködésével ezek a szerkezetek alkotják a tagcsontvázat (appendicular skeleton), ami elengedhetetlen a gerincesek mobilitásához és környezeti alkalmazkodásához.