A hüllők hidegvérű gerincesek, amik tojásrakó. Hidegvérű azt jelenti, hogy a hüllő vere a környezet hőmérsékletét veszi fel. Ha a hüllő vere túl melegszik a napfényben, lehűli a testét vízben vagy iszapban. Gerincesek azok az állatok, amiknek gerincük van, mint az emberek. Sok hüllőnél a gerinc rugalmas upszinból áll, ami szabadabb mozgást tesz lehetővé. A hüllők négy osztálya – teknősök, gyíkek, kígyók és krokodilformák – mind tojásrakó (ovipar). Ritka kígyófajok élőlényi (vivipar), mások parthenogenetikusan szaporodnak (hím nélkül).
Hüllő tüdők
- Minden hüllő ugyanezekképpen szerez oxigént mint az emberek: belelégzik az orukon és szájukon keresztül a tüdőikbe. Egyes fajok más módon is képesek oxigént szerezni: a bőrön keresztül, a száj nyálkahártyáján és zsiráfán keresztül.
Technősök
- A teknősök szájukon és orrukon keresztül lélegeznek egy pár tüdőbe. De oxigént is tárolnak a kloákájukban, ami a kiválasztási traktus is. Több helyen tárolva az oxigént, a teknősök hetekig maradhatnak anélkül, hogy felszállnának levegőért – például télialváskor hideg időben.
Gyíkek
- A gyíkek a szájukon és orrukukon keresztül lélegeznek a tüdőikbe. Egyes gyíkek, mint a szalamandrák, oxigént is nyernek a szájukban lévő nyálkahártyán keresztül beszorított vízből. A nedves, forró éghajlatú, nagy vizek közelében élő gyíkek kombinált tüdőlégzéssel és szűréssel szerezik az oxigént.
Kígyók
- A kígyóknak egy működő tüdőjük van, általában a jobb oldalon. Néhány kígyónak kis, nem működő bal tüdője is lehet. A kígyók az orrukukon keresztül lélegezik be az oxigént a tüdőjükbe.
Krokodilformák
- A krokodilformák (krokodilok és alligatorok) kétféleképpen szereznek oxigént. Ha a víz felett vannak, vagy a fejuk a víz felett, az orrukukon keresztül lélegeznek a tüdőikbe. Ha merülve vannak, vagy a szájuk a víz alatt van nyitva, a torkuk oldalaiban lévő csontos nyílások, a garombonyok, levegőt engedenek be, a vizet kizárva.