Miért olyan ritkák az egész állat és növény fosszíliák?

Az egész állat és növény fosszíliák valóban ritkák, több ok is van rá:

Bomlás (Decomposition)

Az organiszmus halála után a teste gyors bomlást követ el mikroorganizmusok (baktériumok, gombák) által. Ez felbontja az szerves anyatot, kevés esélyt hagyva az egész szervezet megmaradására.

Tafonómia (Taphonomy)

A tafonómia azokat a folyamatokat jelenti, amelyek hatnak az organiszmusra a halála és a fosszília leszete után. Ide tartozik a csapdászok elfogyasztása, víz/szél által történő szállítás, és az elemek (napfény, eső) hatása. Ezek szórhatják vagy megsérthetik a maradványokat, így kevésbé valószínű, hogy az egész test együtt maradjon meg.

Megmaradási feltételek (Preservation Conditions)

Egyes feltételek kellenek a fosszíliák megmaradásához: gyors eltemelés a bomlás elkerülése érdekében, megfelelő üledék a maradványok védelméhez, és a romboló geológiai folyamatok (erózió) hiánya. Ezek ritkán fordulnak elő együtt, nehezítve az egész organizmusok megmaradását.

Idő és geológiai folyamatok

A 형성된 fosszíliák többsége végül megsemmisül vagy megváltozik a geológiai idő alatt. A Föld dinamikus folyamatai: hegypöregedés, vulkanizmus, erózió deformálhatják, megtörik vagy elmoshatják a fosszília tartalmaztató köveket, tovább csökkentve a teljes fosszíliák találatának esélyét.

Ritkaság (Rarity)

Egyes esetekben a faj eredeti populációja kicsi és lokalizált volt, vagy csak bizonyos egyének éltek fosszíliázódásra alkalmas környezetben. Ez a ritkaság nehezíti a több példány, nemhogy az egész organiszmusok megtalálását.

Ezeknek a tényezőknek köszönhetően a legtöbb fosszília töredékeny, csak részei az organizmusoknak: csontok, fogak, hüvelyek, levelek. Az egész állat és növény fosszíliák ritka előfordulása kivételes értéket ad nekik a paleontológiai kutatásban és az ősi ökoszisztémák megértésében.