A cápák és az emberek alapvetően eltérő életet élnek, formálva a saját környezetüket és evolúciós történelmet. Alább összehasonlítjuk a főbb életmód-tényezőket.
Élőhely és környezet
A cápák vízi állatok, az óceánok, partvizek és mélytengeri élőhelyek lakói. Néhány faj koraíboltokra van spezializálva, mások a nyílt óceánban vagy a hideg sarkvidéki vizekben virágoznak. Az emberek szárazföldi lények, akik elsősorban a szárazföldön élnek, bár néhány lakosság a partokon él és tengeri tevékenységeket folytat.
Étrend és táplálkozás
A cápák húsévó ragadozók, az étrendük a halaktól a tengeri emlősökon át a planktonig terjed (szűrővojó fajoknál). Az emberek mindennélvők, akik mind növényi, mind állati eredetű ételt fogyasztanak, támogatva a mezőgazdaságot, a halászatot és a globális ételterjesztést.
Társadalmi viselkedés
A legtöbb cápa egyedülélő és nem alkot bonyolult társadalmi struktúrákat, bár néhány faj ideiglenesen gyűlik össze pároszás vagy étkezés közben. Az emberek rendkívül társadalmiak, családokban, közösségekben és társadalmakban élnek, építve kommunikációra, együttműködésre és kultúrára.
Szaporodás
A cápa szaporodása fajonként nagyban változik, beleértve az élőszülést és a tojásrakást, terhességi időkkel, ami hónapokig vagy évekig is tart. Az emberek szexuális szaporodással, kb. kilenc hónapos terhességgel és élőszüléssel bírnak.
Életkor
A cápa élettartama fajonként drámaian változik. Néhány, mint a grönlandi cápa, évszázadokig élhet, így a leghosszabb életű gerincesek közé tartozik. Az emberek átlagosan 70–80 évig élnek.
Ragadozók és fenyegetések
A cápák fenyegetései: nagyobb cápák, kaszálok, és az emberi tevékenységek, mint túlfogás és élőhely-rombolás. Az embereknek kevés a természeti ragadozójuk, de küzdnek betegségekkel, balesetekkel és környezeti kihívásokkal, mint a szennyezés és az éghajlatváltozás.