Mik a ló külső jellegzetességei?

A ló külső jellegzetességei:

Fej:

Fülek: Hosszú, mozgatható fülek, hallásra és kommunikációra szolgálnak.

Szemek: Nagy,kiemelkedő szemek a fej oldalaín, széles látómezőt biztosítva.

Orráll (Muzzle): Az orr és száj körüli terület, az orrlyukak, ajkak és száj tartalma.

Orrlyukak: Nagyok és kibontakozottak, hatékony lélegzetvételre.

Homlok: A szemek és a fej teteje közötti terület.

Toll (Mane): Hosszú, hullámzó szőrzet, ami a nyak tetejénél nő.

Test:

Nyak: Hosszú és rugalmas, összeköti a fejet a testtel.

Váll: Az a pont, ahol a nyak a testtel találkozik.

Mellkas: A terület a előző lábak között.

Hát: A váll és a farok közötti test felső része.

Karbély (Loin): A hát és a farok közötti terület.

Farok (Rump): A hátsó végtagok, beleértve a csípőket és a pofát.

Fark (Tail): Hosszú,uszonyos kilõk, ami a farokból nő ki.

Oldal (Flank): A bordák és a hátsó végtagok közötti terület.

Lábak:

Előllábak:

Váll: Kapcsolja a lábat a testhez.

Előkar (Forearm): A váll alatti hosszú csont.

Térd (Knee): Az ízület az előkar és a csontos csont (cannon bone) között.

Csontos csont (Cannon bone): A térd alatti hosszú, vékony csont.

Középkönyök (Fetlock): Az ízület a csontos csont és a pastérn (pastern) között.

Pastern: A rövid csont a középkönyök és a patkó között.

Patkó (Hoof): A kemény, keratinizált borítás, ami a lábat védi.

Hátsólábak:

Csípő (Hip): Kapcsolja a lábat a testhez.

Comb (Thigh): A nagy izomcsoport a csípő és a bok (stifle) között.

Bok (Stifle): Az ízület a comb és az alsóláb között.

Gaskin: A terület a bok és a csípő (hock) között.

Csípő (Hock): Az ízület a gaskin és a csontos csont között.

Egyéb:

Szőrzet (Coat): A ló testét borító haj.

Szín (Color): A lovak sokféle színben és mintázatban előfordulnak.

Jelzések (Markings): Színek egyedi mintázatai, amikkel az egyedi lovakat azonosítják.

Patkók (Hooves): Kemény, keratinizált borítások a lábak védelmére.

Ez csak egy rövid áttekintés a ló külső jellegzetességeiről. Sok más részlet is megfigyelhető, a vizsgálat céljától függően. Például az állatorvos a betegség vagy sérülés jeleit keresheti, a tenyésztő pedig az alkatra (konformációra) összpontosíthat.