A lók, különösen az őseik vadon élő formája, számos ragadozóval szembesültek az evolúciós történetük során. Íme néhány legfontosabb:
Természetes ragadozók
Nagy ragadozók:
Farkasok: A farkasok valószínűleg a legjelentősebb ragadozói voltak a vad lovaknak a természeti elterjedésükben.
Oroszlánok: Egyes területeken, különösen Afrikában, az oroszlánok ragadozói lehettek.
Medvék: Mind a barna, mind a fekete medve prédálhatott a fiatal vagy sebezhető lovakra.
Nagy macskák: A leopárdok, jaguarok és tigrisok prédálhattak lovakra a saját elterjedésükben.
Kisebb ragadozók:
Kojotok: Bár nem olyan erősek, mint a farkasok, a kojotok támadhatnak fiatalra vagy beteg lóra, különösen csomagban.
Vadkutyák: Az afrikai vadkutyák vagy a dhole-ok is fenyegethetik a lovakat.
Egyéb ragadozók:
Emberek: Az emberek évezredek óta vadásznak lovakra ételért és nyersanyagért.
Ragadozó madarak: Nagy madarak, mint az arany sas, elviheti a fiatal csuhásokat.
Ragadozás befolyásoló tényezők
Élőhely: A ragadozók jelenléte és fajtái változnak a földrajzi elterjedés szerint.
Ló mérete és ereje: A domestikált lovak általában nagyobbak és robusztusabbak az őseiknél, kevesebbé sebezhetők.
Csordaviselkedés: A lók csordában élnek védelmi célból. Az összefogott óvatoság elrettentheti a ragadozókat.
Megjegyzés: A domestikált lovak sokkal kevésbé sebezhetők a ragadozásra az emberi beavatkozás és a kontrollált környezetek miatt. Viszont olyan területeken, ahol a lók vadabban élnek vagy nem figyelik őket szorosan, még mindig fennállhat a kockázat.