Az Amerikai Egyesült Államok nyugati kiterjesztése során a vasúton utazó vadászk elsősorban bizonokat, azaz amerikai bizonokat célozták meg. Egyéb nagyvadat is lőttek, beleértve antilopokat, vaddiszlókat, és szarvasokat.
Miért a bizonok voltak a fő célpont
A bizonok a 19. században rendkívül bőségben éltek, gyakran milliókban. Számuk miatt könnyű célpontok voltak a mozgó vonatokról. A vasútok megnyitották a határvidék hatalmas tágasait, adva a vadászaknak korlátlan hozzáférést a csordákhoz, amelyek egyszer szabadon vándoroltak a síkokon.
A piaci kereslet hajtotta a maioritás vadászatát. A bizonbőrt bőrtermékekért értékelték, a húst a vasútmunkások és a növekvő városi népesség etették meg. Ott volt a sportvadászat növekvő kultúrája a gazdag emberek körében, akik a bizonokat trofeának tekintették.
Hosszú távú következmények
A kereskedelmi vadászat, a sport, és a vasút hozzáférés kombinációja katasztrofális csökkenést okozott a bizonpopulációban. A faj a kipusztulás szélére került, alapvetően megváltoztatva a Nagy-síkok ökológiáját és az őslakos népek életét, akik a csordákra támaszkodtak.
A vasútkorszak a amerikai vadon és a természvédelem történetének egy szomorú fejezete marad.