A „le és hátra” a lovaglásban egy konkrét lábsegéd kifejezést jelent, amellyel a ló hátsó végtagjait a lovas lába felé mozgatják.
Íme a bontás:
- Le: A lovas az alsó lábával nyomást gyakorol, lefelé és hátrafelé a ló hasára. Ez a nyomás gyakran kis ömléssel párosul az ízülettel.
- Hátra: A lovas folytatja a nyomást, a lábát hátra és a ló testétől elre tolva. Ez segít irányítani a ló hátsó végtagjait a lábtól távol.
Cél:
- Oldalirányú mozdulatok: A „le és hátra” elsősorban a ló hátsó végtagjainak oldalt mozdítására szolgál, mint a lábkicsengés, a váll-belül, és a travers gyakorlatoknál.
- Egyenesség és egyensúly: Segíthet a ló egyenességének és egyensúlyának javításában a hátsó végtagok bevonásával.
- Bevonás: A mozdulat segít a ló hátsó végtagjainak bevonásában és erősítésében.
Fontos szempontok:
- Időzítés és következetesség: A lovasnak következetesen és jó időzítéssel kell alkalmaznia a segédet, hogy a ló megértse a jelet.
- Keménység és válasz: A cél a lábszár segéd enyhén és hatékonyan használata, nem a ló megbüntetése.
- Kombinált segédek: A „le és hátra” általában más segédekkel, mint a fék, súly ésülés kombinálva használatos, hogy a ló megértse és végrehajtsa a kívánt mozdulatot.
Összefoglalva: A „le és hátra” egy kulcsfontosságú lábszár-segéd a lovaglásban a lóval való kommunikációhoz, a hátsó végtagok a lovas lába felé mozgatásához. Ez alapvető eszköz az oldalirányú mozdulatok eléréséhez, az egyenesség javításához és a hátsó végtagok bevonásához.